A famennyezet kazettáiba festett díszítőmotívumok között nem találsz két egyformát. Hasonlóakat viszont annál inkább. A festő-asztalosok tulajdonképpen csak 3 szerkesztési módot variáltak: a legegyszerűbb a középpontos, átlókra rendeződő minta. A másik kettő egymáshoz jobban hasonlít: az egyik az oldalak mentén hullámzó indákra épül, a másik egy középen végigfutó törzsről kétfelé hajló levelekből vagy virágokból áll. Van azonban egy kazetta, amelyik egyik csoportba sem illik, és nem is virágot ábrázol.
Keresd meg, melyik az!
Bökj rá a képen!
Helyes válasz!
De mit keres a tök a mennyezeten? Egyáltalán tök vagy dinnye?
A rózsák és tulipánok között aligha lehet díszítő szerepe a töknek. Bár Jónás történetében szerepel, mégsem számít igazi „bibliai” növénynek, mint például a szőlő. A keresztény szimbolikában a tök a múlandóság jelképe, mivel rövid idő alatt nagyra nő, de még hamarabb el is szárad. Talán erre emlékeztette a hívőket a tök képe? Vagy inkább a 18. században errefelé sokkal elterjedtebb és fontosabb kultúrnövényre, a dinnyére? Bél Mátyás 1724-ben feljegyezte, hogy Magyarország legfontosabb dinnyetermesztő vidéke Szabolcs és Szatmár megye. A dinnyetermesztés külön szakértelmet igényelt, ezért valószínű, hogy az emberek mindennapi életét meghatározó növényként került a templom mennyezetére.
Nemcsak Sonkádon, hanem más templomokban is megtalálható. Keresd a dinnyét a festett kazettákon!
Tovább
